Magyarszombatfa község Vas megyében, a Körmendi járásban található. Látnivalók: Vadászati kiállítás, Czúgh János emlékszoba, Sárgaliliom tanösvény, Harangláb a gödörházi falurészen (műemlék).
A magyarszombatfai fazekasság 2014-ben felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére.
Az Őrség bőséges, jó minőségű agyaga lehetővé tette a fazekasmesterség kora kibontakozását. Az itt élők a XIV. század óta foglalkoznak fazekassággal (első írásos emlékek 1366-ból). Az agyagos talaj gyenge termőképességű, így a földművelés, az állattartás és az erdőművelés nem biztosított elegendő anyagi hátteret a megélhetéshez, ezért „mellékesként” kezdtek foglalkozni a téli időszakban a férfiak fazekasáru készítésével, majd a tavaszi munkák megkezdése előtt lovas szekérrel Zalán keresztül Somogy megyébe hordták az árujukat és főleg gabonára cserélték.
A XX. század első évtizedeiben szinte minden házban foglalkoztak agyagedények készítésével. A későbbiekben már csak a legjobbak folytatták a tevékenységet. Így is a 20-as 30-as években több mint 100 fazekas dolgozott. A népi mondás szerint Szombatfán „mindenki gerencsér, csak a biru bugyigacsináló” (vizeskorsó)
Ha sétára indulunk a faluban, még ma is tapasztalhatjuk mennyire él ez a régi hagyomány, hiszen lépten-nyomon fazekas műhelyek cégereibe botlunk. Kis műhelyekben, polc-sorral ellátott üzlethelységekben kínálnak a mai kor igényeinek megfelelő mázas és máztalan edényeket, korsókat, tálakat, tárolókat, tartókat.
A magyar–szlovén határon átnyúló történeti fazekas körzet kultúrája napjainkban elsősorban Magyarszombatfán összpontosul.